Üvegházak

Főoldal/Egyéb/Üvegházak

Üvegházak

„- Be az üvegházba! – lihegett Boka, s az üvegház kisajtaja felé rohant. Az ajtó szerencsére nyitva volt. Besurrantak, és elbújtak a nagy ciprusok mögé. Künn csönd volt. Úgy látszik, az üldözők elvesztették a nyomot.

A három kislegény most megpihent kissé. Körülnéztek a furcsa épületben, melynek üvegtetején, üvegfalain beszűrődött a városi este halvány világossága. Furcsa, érdekes hely volt ez a nagy üvegház.”

A Pál utcai fiúk egyik legizgalmasabb fejezete játszódik ezen a helyszínen. A Füvészkert, vagyis az Elte Botanikus Kertje Tömő utca felé eső hátsó részében található a regényben is leírt, szimmetrikus elrendezésű üvegház. De mire való egy üvegház, érdemes ma is üvegházat építeni, vagy helyettesítsük fóliasátorral? Melyiket alkalmazzuk?

A cél a védelem

A váratlan időjárási jelenségek, az ingadozó éghajlati viszonyok nagy kárt tehetnek a szabadtéri növényekben. A megfelelően kialakított üvegházban termesztett növények azonban védve vannak, nincsenek kiszolgáltatva szélnek, hónak, fagynak, talaj sem erodálódik, így lehetőség van olyan különleges fajokkal foglalkozni, amik egyébként a mi éghajlatunk alatt nem élnének meg.

Az üvegházban a belső környezetet teljesen az ellenőrzésünk alá vonhatjuk. Beállíthatjuk az optimális hőmérsékletet, páratartalmat, kiszűrhetjük a káros napsugárzást. Az üvegházhatás miatt meghosszabbítható a vegetációs időszak. Nem elhanyagolható, hogy a zárt építményben jobban lehet védekezni a rágcsálók, rovarok, de még a gyomok ellen is.

A Füvészkert pálmaházának üvegezett tetőszerkezete

A Fővárosi Állatkert egyik épülete – a Pálmaház

Fűteni az üvegházat?

A fűtetlen üvegházban tavasszal az éjszakai legalacsonyabb, azaz a minimum és a nappali legmagasabb, azaz a maximum érték közötti hőmérséklet ingadozás elérheti a 35°C-ot is. Ez bizony a fiatal növény számára végzetes lehet. A két érték között ingadozást 10°C alá kell szorítani. Ezt pedig fűtéssel lehet elérni. Az így beállított hőmérséklet meghatározza az üvegházban termeszthető növények körét. Ha még csak gondolkodunk egy üvegház alapításon, mindenképpen szem előtt kell tartani a magas beruházási költségek mellett a fenntarthatóság, pl. a fűtés költségeit is. A fűtésre zárt, vizes fűtőrendszer jöhet szóba, fűtőanyagként pedig – ha más megoldás nem kínálkozik – fa, szén, olaj, gáz, biomassza. Ha ez nem megoldható, akkor elektromos árammal is fűthető. A más megoldás pedig – és ami egyben a legjobb – a termál víz, mint a fővárosi állatkert üvegházában, ahol a meleget a Széchenyi Fürdő vize adja. Pontosabban az állatkert adja vissza az ott lehűlt vizet fürdőzésre.

Költségek

Egy átlagos üvegháznak (a szabályok fóliasátorra is érvényesek) a teljes hőigénye légköbméterenként 50Wh. Négyzetméterenként 0,18-0,27kWh hőigénnyel lehet számolni. A végeredmény viszont nagyban függ az üvegház kivitelétől, tájolásától és a benne termeszteni kívánt növényektől. Ha ezek után valaki letesz az üvegház építés tervéről és inkább fóliasátorral próbálkozik, mert az olcsóbb, annak is számolnia kell a fűtés költségével, A fólia viszont olcsóbb, mit az üveg, de nem olyan tartós. Vannak 6 hónapra és 3 évre tervezett fóliák. Egy 12x60m-es fóliasátorra való 6 hónapos fólia kb. 100 ezer Ft, a 3 éves fólia ugyanerre kb.190 ezer Ft. Iskolakerti munkára tehát fűtetlen fóliasátor, vagy demonstrációs konyhakertbe fóliaalagút jöhet számításba. Egy fóliasátor jó szolgálatot tesz a palánták nevelésében, a termékek koraiságának fokozásában, a magaságy pedig több fokozattal megemeli a termelés színvonalát, és e kettőt kombinálhatjuk is.

Magaságyak fóliasátorral és anélkül

Műanyag palackokból épített üvegház (www.reapscotland.org.uk)

Végül az alábbi linkről letölthető érdekesség: egy amerikai projekt, amiben diákok 1500 db vizes műanyagpalackból csináltak melegházat egy kis újrahasznosítással.

http://www.reapscotland.org.uk/wp-content/uploads/downloads/2011/12/Plastic_Bottle_Greenhouse_Instructions₂004.pdf

vagy http://www.reapscotland.org.uk/downloads/?did=8

2017-03-09

Hagyj üzenetet