Némelyek szerint gyümölcs, amiből zamatos lekvár készíthető, mások szerint pompás dísznövény, a lexikont olvasva pedig az derül ki, hogy a keserűfűfélék családjába tartozó zöldség, ami még a sóskával is rokonságban áll. Hogy mi is ez a titokzatos idegen? Megtudhatjuk az alábbi írásból.

Kezdődjön a rebarbarizálódás!

 A rebarbara, minthogy ő a titokzatos idegen, már a görögök, rómaiak idejében is ismert volt gyógyhatásairól. Őshazája Ázsia, pontosabban Észak-Kína, Mongólia és Tibet magasan fekvő vidéke, innen, a barbárok vidékéről érkezhetett a mai Európa területére. Mivel hidegtűrő, 10-12 C-on is termeszthető, ezért elsősorban Németország, és Anglia területein ismert. A szigetországban már a XVII. században bemutatkozott az udvarnál, hála John Gerard botanikusnak, aki észrevette, hogy a vastag szárak kiválóan alkalmasak emberi fogyasztásra. Az utóbbi években azonban hazánkban is kezdik újra felfedezni ezt a nem túl igényes, mégis különleges növényt.

A bíborvörös szárakból kitűnő dzsem készíthető (forrás: www.bakker.com)

A rebarbara dísznövényként is szemet gyönyörködtető (forrás:www.kertvarazsmagazin.hu)

Elefántfülek bíbortörzzsel

A rebarbara olyan, mint egy nagy lapulevél, ami alatt bíborvörös szárai rejtőznek. Szereti a nem túl napos, tápanyagokkal bőven ellátott talajt. Ültetésére kitűnő időpont  a március, amikor tőosztással szaporítható. Iskolakertbe is telepíthető, ha biztosítjuk számára a megfelelő tápanyag utánpótlást és a szárazabb időszakokban a megfelelő mennyiségű öntözést.

Azt esszük, ami máskor a komposztra kerül

 A rebarbara április-június között akár háromszor is szüretelhető, azonban csak a levélnyelek ehetők. A vágásra érzékeny, inkább óvatosan törjük le a szárait, de arra ügyeljünk, hogy egyszerre ne kopasszuk meg a teljes növényt! Mindig maradjon 2-3 szál, ami biztosítja számára a regenerálódást. A levele mérgező, azzal ne próbálkozzunk!

Reformpártiaknak is ajánlható

 A rebarbara igen alacsony a kalóriatartalmú, 100 g-ban mindössze 17 kalória van, tehát a notórius fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják. Azonban azt nem árt tudni, hogy az egyébként savanykás ízű növény, igazából cukorral lesz kiváló. Nálam örök kedvenc a rebarbara dzsem, amiről mindig gyerekkorom végtelen nyugalmú falusi nyarai jutnak eszembe és persze nagyanyám spájzlépcsője, ahol katonás rendben sorakoztak a finomabbnál- finomabb lekvárok és dzsemek, köztük az elmaradhatatlan rebarbara. Ha tehetik, próbálják ki Önök is, a végeredményben biztosan nem csalódnak!

John Gerard -Ő mutatta be a rebarbarát az angol uralkodónak (forrás Wikipédia)

2017-03-16