Napjainkban ismét reneszánszukat élik a házi veteményeskertek, és egyre több iskolában is igény mutatkozik arra, hogy a gyerekek élőben ismerhessék meg a növények életciklusát. E heti bejegyzésünkben a sikeres palántázás feltételeiről olvashatnak.
Miért palántázzunk?
Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy miért bajlódjunk palánta neveléssel, ha készen is megkaphatjuk őket. A palánta nevelés mellett szól az az érv, hogy így a termés akár 4-8 héttel hamarabb is betakarítható, de bizonyos fajtáknál, például a dinnyeféléknél ez egyben a beérés feltétele is. A másik tényező az, hogy palántázás esetén a gyerekek végigkísérhetik a növény fejlődési ciklusát, ami nagy élmény számukra. A tűzdelés a finommotorikát is fejlesztheti, ha megtanítjuk őket egy-két aranyszabályra: átültetéskor csak a növényke levelét fogják meg, mert a rendkívül érzékeny szár a legkisebb nyomásra is megsérül, így a növény elhal. Végül érdemes megemlítenünk azt is, hogy az általunk vetett palánta lényegesen olcsóbb, mintha készen vásárolnánk meg azt.
Válasszunk magokat! De hogyan?
Ha jó magot szeretnénk beszerezni, és még kevés tapasztalattal rendelkezünk ezen a téren, keressük fel a környékünkön található gazdaboltot, ahol általában szakszerű tanácsokat kaphatunk arról, hogy hová, milyen vetőmagot válasszunk. Amennyiben iskolakertben kezdjük a vetést, érdemes a diákokkal is megbeszélni, ki milyen növényt gondozna szívesen az év folyamán. A vetőmag vásárlásánál ne spóroljunk: csak jó minőségű maggal érdemes nekikezdeni a palánta nevelésnek. Aki a tavalyi szüretkor már előre gondolkodott, annak a mag már rendelkezésre áll. Ebben az esetben egy dologra érdemes figyelnünk: hibridből származó vetőmagokkal soha ne palántázzunk, mert a kívánt eredmények elmaradnak. A bolti csávázott magokat vegyszerrel kezelik, hogy ellenálljanak a betegségekkel szemben, ezért fokozottan figyeljünk rá, hogy a gyerekek ültetés közben véletlenül se kóstolják meg őket!
Földkeverék föld nélkül
A legegyszerűbb a földbe palántázott palánta, amit kedvenc gazdaboltunkban is beszerezhetünk. Ne lepődjünk meg viszont azon, ha egy-két kertészt megkérdezve, mindenkinek más-és más tuti tippje van arról, hogy milyen is az igazi palántaföld-keverék. Vegyünk például egy kirívó keveréket, amelyikben nincs is föld, viszont jó laza: készítsünk tőzegből, vermikulitból és perlitből egyenlő arányú keveréket és adjunk hozzá 15 literenként egy teáskanál limeot. Ebben a közegben nincs tápanyag, ezért miután kikeltek a magok a tápanyag utánpótlásról gondoskodni kell. Felsősökkel már kísérletezhetünk is földünkkel, hisz a tőzeg savanyú, ezért PH tesztet is kell végezni, hogy semleges keverékben csíráztassunk. De azért ne legyünk a földtől elrugaszkodottak!
Edény- tejfölös pohártól a boros palackig
A palánta nevelésére alkalmas edények kiválasztása függhet pénztárcánk, kreativitásunk, de környezettudatosságunk mikéntjétől is. Van, aki csak kivágja a földre fektetett palántaföldes zsákot és egyből beleveti a magokat. Ezt a megoldást azonban csak olyan növényeknél érdemes alkalmazni, amit nem kell tűzdelni, hanem egyből ki lehet ültetni. Ennél esztétikusabb, és könnyebben kezelhető megoldás, ha palántázáshoz használunk valamilyen edényt. Az edény lehet műanyag, cserép, de ezen kívül lehet tojás,vagy grapefruit héjában, boros palackban, vagy akár kiürült konzervdobozban is csíráztatni.
Napos ablak a legjobb hely
Ha már megvan a szemet gyönyörködtető, teljesen egyedi beültetés, már csak az ideális helyet kell kiválasztanunk, hogy a palántánk megfelelően fejlődjön. Erre legalkalmasabb egy napos, világos, lehetőleg megfelelően meleg ablakpárkány. Érdemes olyan helyet választanunk, ahol a gyerekek is folyamatosan figyelemmel kísérhetik a kis növény fejlődését. Így élőben ismerhetik meg azt a csodát, hogy a természetben minden élet egy pici magból indul el.
Edzés, majd kiültetés
Ha már itt az idő, és növénykénk kezdi kinőni ideiglenes lakóhelyét, gondoskodjunk szakszerű kiültetéséről. Figyeljünk arra, hogy a fagyérzékeny növények csak a május eleji fagyos szentek után kerüljenek szabad földbe, különben kárba vész a sok munka. Csak a fejlett, egészséges palántákat ültessük ki, melyek nincsenek megnyurgulva, száruk és gyökérzetük erős, leveleik pedig élénk zöldek. Kiültetés előtt érdemes edzeni a palántáinkat azzal, hogy napközben kivisszük őket a szabadba.
Hagyj üzenetet