A megfogható idő
Óriási élmény lehet a gyerekeknek, amikor életükben először találkoznak egy idősebb fa felvágott törzsszelvényével, amin nagyon jól megfigyelhetők az évgyűrűk. Hirtelen megfoghatóvá válik az idő, látni lehet, mikor volt tűz vagy aszály azon a területen, ezt össze lehet vetni akár a térség történetével, látni lehet az esővel telt, bőséges évszakokat, de bizonyos betegségeket is a fa életéből. Könnyebb a kicsiknek ezután elképzelniük a korszakok változását, az életciklusok egymásutánját.
Akár saját kertünkben is kereshetünk alanyt a tanulmányozáshoz. A fáknak évente nem csupán magasságuk nő, hanem kerületük is, sőt, ha megszámoljuk a farönkön lévő gyűrűket megtudhatjuk, hogy hány éves az adott fa.
Mik azok az évgyűrűk?
Az évgyűrűk úgy keletkeznek, hogy tavasszal a fák gyorsabban növekednek, ilyenkor sokkal több vizet vesznek fel a talajból (gondoljunk csak bele, tavasszal növesztik színpompás lomboronájukat is). Ősszel a lombhullatás során, a fák élete lelassul, így növekedésük is. Az évgyűrűk világosabb sávjai a tavaszi gyors növekedést, míg a sötétebb sávok a fa ősszel lelassult növekedését jelzik. Ha megszámoljuk a sötét sávok számát, akkor megtudhatjuk, hogy hány évet élt egy fa. A világosabb rész vastagságán azt is le tudjuk mérni, hogy a növekedési fázisban mennyire voltak kedvezőek a feltételek. A fenyőfákon is jól látható a koruk: a fatörzsön egy körben kinőtt ágak egy évből származnak. Ahány ilyet meg tudunk számolni a fán, annyi az éveinek a száma. Néha ezek a módszerek csalókák lehetnek, de egy kis közös vizsgálatot mindig megér! Trópusi fákkal ne próbálkozzunk, az egyenletes klímaviszonyok miatt nincsenek évgyűrűik, csak növekedési zónáik.
Ismerkedés a fákkal
Másféle módszerek is léteznek a fák megismerésére. Másik tulajdonságuk, ami hasonlítható az emberekhez, a kérgük változása. Simább a fiatalabb fák kérgének felülete és rücskösebb az idősebbeké, de természetesen ez fafajtól is függ.
Kreatív feladat: Készíts dörzsöléssel másolatot a fa kérgéről!
Megörökítheted a különböző fák kérgeit, ha dörzsöléssel másolatot készítesz róluk. Csupán egy vékony papírlapra és egy zsírkrétára lesz szükséged (válassz sötét színű zsírkrétát, így jobban látszik majd a minta). A zsírkrétáról hámozd le a papírborítást és tartsd a krétát vízszintesen. A sima felületű kérget könnyebb dörzsölni. Az a legjobb, ha állandóan egy irányba dörzsölöd. Ha a papírlap mozog, akkor kötözd inkább a fához.
Az elkészült másolatokat befűzheted egy dossziéba vagy bekeretezheted, hogy utána felakaszthasd a falra. Rakd bele ezeket a lapokat is abba a dossziéba, melyeket az egyes fákról vezetsz!
Megjegyzés: Soha ne hántsd le a fa kérgét, mert ezzel nagy kárt okozhatsz vagy akár meg is ölheted a fát. Összegyűjtheted viszont az elhalt farönkökről és az ágakról levált kéregdarabokat.
Bár van valami, ami ebben az évszakban hiányzik a fák többségéről- és ez a lombjuk, azonban ettől még meg tudjuk különböztetni a fafajtákat különböző ismérvek alapján. A fáknak nagyon meghatározó körvonaluk van (még lombozatuk nélkül is). Sok ismeretterjesztő könyv tartalmaz fák körvonalait bemutató kis ábrákat, hogy segítsen a fák felismerésében. A fák, éppúgy, mint az emberek, különböző formájúak és nagyságúak. A bükk magas, egyenes növésű fa, kérge szürke és sima, a lombkoronája zárt, nemigen engedi át a napfényt, a tölgy viszont zömökebb és terebélyesebb fajta, a nyárfák pedig egészen magasnövésű, karcsú fák, de láthatjuk a szivarfák teljesen ellentétes, gömbölyű alakját is. Ilyenkor egy séta közben is nagyon jól be lehet azonosítani a sziluetteket. Elmondhatjuk ilyenkor a gyerekeknek, hogy a fát számos módon felhasználhatjuk, építkezésre vagy a papír alapanyagaként is funkcionál. Kitérhetünk arra, hogy a gyökerükkel összetartják a talajt, a lombjuk és az odúk védelmet nyújtanak az állatoknak, nem is beszélve a gumiról és a gyantáról (amit például festékekben is megtalálunk) és terméseikről. Multifunkcionalitásukhoz az is hozzá járul, ha ez még nem lenne elég, hogy oxigént termel a számunkra és vizet is párologtat a levegőbe.
Ha a gyerekek maguk számolgatják az évgyűrűket, látják, hogy milyen állatoknak ad otthont egy erdő, amellett, hogy mennyire hasznos az alapanyag a fa, biztos, hogy maguk is érdeklődőbbek lesznek kertünk e nagyobb, bár néha kevésbé illatos és lassabban növekedő lakói felé!
Kastélyparkokban, de a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem kertjében is találkozhatunk ilyen különleges fákkal, Ópusztaszeren is megtalálható egy ilyen cikkely. Saját kertünk kivágott fái is alkalmasak egy kis vizsgálatra!
Hagyj üzenetet