Fagyos szentek, és ami utánuk jön

Főoldal/Egyéb/Fagyos szentek, és ami utánuk jön

Fagyos szentek, és ami utánuk jön

Bár a három szent, Szervác, Pongrác és Bonifác időben sem teljesen ugyanakkor éltek, legendájuk és az egyházi kalendáriumban rögzített névnapjaik összekötötték őket. Ehhez társult az a népi megfigyelés, hogy május elején az addig kellemesen melegedő időjárás épp e három férfiú névnapjának időpontjában hirtelen újra hidegre fordul. Innen ered az elnevezésük is: fagyosszentek. A hidegre érzékenyebb növények ültetését tehát célszerű május második felére időzíteni. Ezek a növények nem szeretik a 3-4 fokos reggeleket. Fagy nélkül is megfázhatnak a gyökereik, a palánták legyengülhetnek, ami a későbbiekben gyenge termést, vagy a betegségekkel, rovarkárokkal szembeni ellenálló képességük elvesztését eredményezheti. Most pedig nézzük melyek is ezek a növények: paradicsom, uborka, bab, padlizsán, paprika, cukkini és más tökfélék, csemegekukorica. Célszerű fóliasátorral vagy üvegházzal védeni a fagy ellen ezeket a növényeket. A mobil változat könnyen fel- és leszerelhető, felhajtható. Otthon is összeállítható, csak megfelelő anyag kell hozzá, aminek a szellőzőrésein éppen megfelelő mennyiségű légcsere történik.

Fagykárok ellen praktikus megoldás a mobil fóliasátor

A természet hazai ünnepe

A tavalyi évtől hazánkban is megünnepeljük a természet napját. A három hazai legnagyobb természetvédelmi civil szervezet – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország –  még 2014 decemberének közepén aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy megerősítse a hazai természetvédelem helyzetét. A célok között szerepelt a Magyar Természet Napjának megalapítása, mellyel a hazai természeti értékeink fontosságára kívánják felhívni a figyelmet. A választás május 22-re esett, amely világszerte a biodiverzitás (biológiai sokféleség) világnapja is egyben.

Idén a Szent István park a helyszín

Az idei természetünnep az újlipótvárosi Szent István parkban kerül megrendezésre. A budapestiek körében méltán népszerű park alapítása 1928-ra nyúlik vissza. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ebben az évben rendeletet hozott az akkor még eléggé elhanyagolt, dunaparti raktárakkal, parkettagyárral tarkított terület rendbetételére. Ennek eredményeként 1935-ben jött létre az akkor még Lipótvárosiként elnevezett közpark. A több átépítésen átesett park 1998-ban nyerte el a ma ismert arculatát. Lipótváros legszebb és legzöldebb parkjában egész nap számos gyermekfoglalkoztató program, játékok, kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket. A madaras programok a közeli Margitsziget érintésével zajlanak.

MAGYAR TERMÉSZET NAPJA

Részletes Programok:

  • Csipogó Játszóház-élőhelyek és fajok bemutatása
  • Természet kincsei bemutató – madárfészkek, tojások, tollak, csontok
  • Madárbarát kert – madárbarát eszközök bemutatója, tanácsadás
  • mYnest- a természetfotós játszótér bemutatása, kipróbálása a Nádland Kft jóvoltából.
  • Rejtőzködő állatok megkeresése – játék
  • Madaras memória bajnokság
  • Élő Duna Turné interaktív társasjáték a vizes élőhelyekről és az ott élő állatvilágról
  • Állatfigurák színezése, fotófal, óriás kocka kirakó
  • Roll-up kiállítás Budapest és Magyarország természeti értékeiről
  • Kukatúra Óriástársas – A résztvevők Mimó és Csipek figuráinak bőrébe bújva az óriás társasjáték figuráivá válnak, és maguk adják meg a dobókocka kérdéseire a megfelelő választ.
  • Ökos Tódor játéktára – Hétköznapi hulladékok felhasználásával készült játékok.
  • 11.00 – 11.20 Frekot Erika – Mesés barangolások című mesekönyv sorozat első kötetének bemutatása: A mi bolyunk és más mesék
  • 11.20 – 12.00 Kalap Jakab – Madarak és Fák CD bemutatója
  • Madaras túra a Margitszigeten odúkukucskálóval (13.00 -14.30 találkozó a Margitszigeti szökőkútnál 13.00 órakor)

Hagyj üzenetet