Vízen járók- Nyári élmények

Főoldal/Egyéb/Vízen járók- Nyári élmények

Vízen járók- Nyári élmények

A nyár közeledtével egyre nagyobb szükségét érezzük a víznek, sokan a nyaralást is valamilyen vízpart mellé tervezik. A fenntartható környezetért már iskolás korban érdemes megismerkedni a vízi élőhelyek csodálatos növénytársulásaival és titokzatos állatvilágával. Tehetjük ezt az iskolakertben a lehetőségek szerint akár egy „vödör-biotóppal” kezdve egészen nagyobb tavakig, természetesen az utóbbi kialakításánál a különös tekintettel kell lenni a gyerekek biztonságára, ezért a mélység ne haladja meg a 80cm-t.

Csináljunk tavat

Az állóvíz (pl. egy tó) egy extenzíven ápolt biotóp. Vizére hatással van a vízfelület nagysága, mélysége, partvonala, fenékprofilja. Halakat inkább ne telepítsünk, mert hamar felfalják a zooplanktonokat. A biotóp kísérleteket nem kell mindjárt naggyal kezdeni! Indíthatunk egy lágy falú nem túl feltűnő színű, mondjuk fekete vödrökből kialakított apró tóval. A hordó, vagy dézsa ennek nagyított változata, még nagyobb egy kútgyűrűből kialakított tó. Persze lehet műanyag előre préselt tartályokat venni tóépítés céljából, ennél izgalmasabb és emlékezetesebb egy közös tóépítés. Ennek bőséges a szakirodalma, úgyhogy itt most nem tárgyaljuk.

Autochton eutrofizálódás

A pancsoláson kívül milyen hasznot lehet az iskolakerti tavakból húzni? Vizsgálhatjuk a természetes betelepülést, mesterséges betelepítést vízi növényekkel, mérhetjük a víz hőmérsékletét összehasonlítva a levegő hőmérsékletével, figyelemmel kísérhetjük az állatok betelepedését, ellenőrizhetjük a víz PH tartalmát a bevitt talajtól függően. A vizes biotóp kísérletekből is könnyen belátható, hogy minél nagyobb a víz tömege, annál kisebb a víz helyben történő elöregedése azaz az autochton eutrofizálódás, amikor a szervetlenből szerves anyagot létrehozó tényezők minősége, mennyisége nő.

Mit jelent neked egy béka?

A Bibliában az egyiptomi kivonulás történetében a lakókörnyezetben megjelenő békák sokasága csapást, kárt okozott. A természetes környezetben, az ökológiai körforgásban viszont számos hasznuk van, például sok szúnyogtól és légytől szabadítanak meg. A békák tehát fontos helyet foglalnak el a sárréti táplálékpiramisban. Fennmaradásukat a vizes élőhelyek tönkretétele és vizek szennyezése veszélyeztetik.

Víz alatt járók és vízen járók

A vízi élőhelyek védelmét taníthatjuk két kis ragadozó rovar szemléltetésével. A molnárkák lábvégeit levegővel teli szőrpárnák fedik. A víz felületi feszültségét használják a mozgáshoz. A testsúlyukkal kis papucsformán benyomják a víz felületét, de az még nem szakad át. Az így keletkezett mélyedésben megtámaszkodnak és előre lendülnek, tulajdonképpen a vízen korcsolyáznak. Egyetlen csapással 12cm-t haladnak előre mozgás közben elérhetik a 0,9m/s sebességet. A hanyatt- vagy hátonúszó poloska két első pár lábával fut a vízfelszín alsó filmrétegén.

Pancsi –  detergensek és olajszennyeződés nélkül

A vízszennyezéssel olyan kémiai anyagok jutnak be a vízbe, amely csökkentik annak felületi feszültségét. Ilyen anyagok a mosószerek. Ha egy molnárka, vagy hátonúszó poloska detergenssel találkozik, elsüllyed és megfullad. Az elhullott állatok tömege a vízfenékre süllyedve bomlásnak indul, büdös és mérgező. Egy másik gyakori vízkár az olajszennyeződés. Mielőtt napolajjal a hátizsákban elutaznak a gyerekek Balatonra vakációzni, mondjuk el nekik, hogy egy nyári hétvégén kb. 1 millió ember pancsol a Balatonban. Ha mindenkiről csak 1ml kerül a vízbe, az ugyanannyi, mintha 1000 liter olajat öntöttünk volna bele. Megoldás: pancsi előtt zuhany, pancsi után kenés.

Hagyj üzenetet