A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás. Komposztálás során a természetben lezajló folyamatokat ötvözzük a szerves anyagok újrahasznosításával, az eredmény pedig a földnek olyan fontos humusz.

Környezetbarát városlakók

 Kék bolygónk fakuló színe, az ipari méretű környezetszennyezés egyre több városlakó szemét nyitja fel arra, hogy valamit tenni kell ennek a negatív folyamatnak a megállítása, de legalább a lassítása érdekében. Ha globális vagy nemzeti szinten akarunk változásokat elérni, nehéz helyzetbe kerülünk: hogyan kezdjünk hozzá? A komposztálás kiváló lehetőséget teremt arra, hogy valamit tegyünk a Föld azon kis darabjáért, amellyel nap mint nap találkozunk: saját kertünkért, vagy az iskola, óvoda udvaráért.

Szemetünk akár 30%-a is komposztálható

 A városi háztartásokban keletkező hulladék legjelentősebb hányada szerves hulladék. Jellemzően ide tartoznak a konyhában keletkező hulladékok: zöldségek emberi fogyasztásra már nem alkalmas részei, a csonthéjak, kávé, tea, fűszer- és gyógynövények, vagy akár a tojáshéj. Ha vágott virágaink, szobanövényeink,  felett eljárt az idő, ezek is komposztra kerülhetnek. A másik, talán közismertebb  csoport a kertben keletkező zöld hulladék: lomb, levágott fű, gally, növénynyesedék, faforgács, szalma, faapríték, vagy a fatüzeléskor keletkező fahamu. Iskola-és óvodakertekben a művelés során keletkező zöld hulladékok, esetleg hullott gyümölcsök, és a festetlen, fehérítetlen papírhulladék  képezhetik a komposzt alapanyagát.

Mit ne tegyünk bele?

Nem érdemes a komposztba bármit hanyagul beledobni! Tapasztalat azt mutatja, hogy különösen iskolakertekben erre nagyobb hangsúlyt kell tenni. Ne kerüljön bele sitt, cserép, konzervdoboz, üvegdarab, mert ezek nem szerves anyagok. A műanyag zacskók, fóliák szervesek , de nem bomlanak le. Minden ilyen hulladék kifejezetten rondán mutat a komposztban. Kerüljük a beteg növények és elvirágzott gyomok komposztba gyűjtését. A diófa és a vadgesztenyefa levelei azért nem valók a komposztba, mert csíragátló anyagokat tartalmaznak és talajban szabad szemmel nem látható élőlények élettevékenységét gátolják, ezáltal rontva a talaj termőképességét.

 A komposzt helye

 A tankert egy árnyékos, jó vízelvezetésű részén érdemes kijelölni a komposzt helyét. A komposztláda lehet fa, vagy műanyag, de fontos, hogy megfelelő szellőzéssel rendelkezzen. Mivel ez is egy épített eleme a tan-, vagy akár magánkertnek, érdemes ezt is igényes kivitelben elkészítenünk.

Hogyan komposztáljunk?

Az említett hulladékokat érdemes 120-150 cm széles és 120 cm magas kazalba rendezni. A kazal hosszát aszerint tervezzük meg, hogy előreláthatóan milyen mennyiségű szerves hulladék gyűlik össze az  iskolakertben. Ha a komposztot is rendezetten kezeljük, nem fogja elcsúfítani a kertünket, ezért érdemes a tetejét – ha már a szükséges magasságot elérte kb 10cm vastagon földdel teríteni. Ebbe lehet vetni tököt vagy dinnyét is, így ezt a helyet duplán hasznosítjuk. Késő ősszel a komposztot át kell forgatni, szellőztetni kell, mert a korhadást segítő mikroorganizmusok oxigén jelenlétében szaporodnak. Ha jól csináltuk, akkor másfél év alatt érett komposztunk lesz. Ha ezt az időt valaki túl soknak tartja, akkor javasoljuk egy aprító beszerzését, amivel a hulladékdarabokat néhány milliméteres nagyságúra aprítjuk, segítve a nagyobb felületen támadó baktériumokat és gombákat. Az így keletkezett apríték nyáron akár két hónap alatt is humifikálódhat.

A komposztlakók

 A komposzt amellett, hogy a hulladék-gazdálkodásra is jótékony hatással van, illetve fejleszti a gyermekek környezet-tudatos magatartását, számos állat számára is menedéket nyújthat. A minden gyermek által jól ismert, lassan bandukoló sünök táplálékban nem túl válogatósak: férgeket, csigákat, rovarokat, rágcsálókat és gyümölcsöt egyaránt elfogyasztanak. Megtelepedésük egyik legnagyobb gátja a megfelelő búvóhely, különösen a hosszú téli álom időszakára megfelelő rejtekhely hiánya lehet.

Szárazföldi békáink számára nem szépségük, hanem hasznosságuk miatt érdemes az iskolakertbe is megfelelő, szilárd búvóhelyet biztosítani. A békák ugyanis rengeteg férget, kártevőt elfogyasztanak, ezzel is elősegítve a természetes ökológiai körforgást.  A komposztáló elkészítésekor tehát gondoljunk rájuk is.

Téli menedék elkészítése a tankertben

Az őszi kertpedagógiai foglalkozás keretében készítsünk a komposztálóban  sünök, békák számára komfortos, téli menedéket. Helyezzünk a komposztláda aljára több rétegben  vastagabb ágakat, ami a sünök számára nagyszerű búvóhely-labirintussá válhat. Tavaly hazánkban az év emlősének választott, védett keleti sün nyugodt téli álmát segíthetjük elő ezzel az egyszerű megoldással. Békák számára a nyirkosabb menedék a komfortosabb. A komposzt alján vegyünk ki egy-két ásónyomnyi földet, majd ezt takarjuk le valamilyen lemezzel.

Madarak a komposztdombon

A téli madáretetés és -megfigyelés helyszíne is lehet a komposztdomb. Ehhez csupán annyit kell tennünk, hogy fogyasztásra már nem alkalmas almát helyezünk a komposztra. Ha a komposztálóba beszúrunk egy-két karót, és erre helyezzük az almákat, úgy a madarak hóeséskor vagy azt követően is hozzáférnek a finom csemegéhez. A tankert szempontjából viszonylag eseménytelen téli időszakban ez a kis terület is kiindulópontja lehet egy izgalmas kertpedagógiai foglakozásnak. De erről majd később részletesen is beszámolunk.