Növénytársítás a gyakorlatban- Fűszer kisokos II.

Főoldal/Egy iskolakert építése, Iskolakert a nevelésben, Tudástár/Növénytársítás a gyakorlatban- Fűszer kisokos II.

Növénytársítás a gyakorlatban- Fűszer kisokos II.

Hogyan valósítsunk meg egy vegyeskultúrával beültetett ágyást?

Nézzünk egy konkrét példát Gertrud Frank Növénytársítás című munkája alapján!

Az iskolakert kialakításánál érdemes ültetési tervet előre elkészíteni. Sorba vesszük a termeszthető fajokat aszerint, hogy hagyományos vagy emelt ágyásos művelést akarunk végezni. Ezután figyelembe kell vegyük a vetési, palántázási, ültetési időt, ami fajonként eltérő lehet. Milyen szempontok jöhetnek még szóba egy ültetési terv kidolgozásánál? Számos megfigyelés és kísérlet alapján beigazolódott, hogy vannak növények, melyek konyhakerti használata azért előnyös, mert kedvező a talajara gyakorolt hatásuk, védelmező társnövények. Vannak olyanok, melyek más szomszéd fajok kártevőit riasztják el illetve elhárítják a kórokozókat. Ezeken az ismereteken alapszik a növénytársítás módszere.

Az egyik legfontosabb faj, amiből érdemes sokat betervezni, a spenót. A vetési sorközöket vessük be vele. Nagyon jó a csírázási képessége, mélyen a talajba hatoló gyökérzete ugyanakkor lágy és szaponint is tartalmaz. A spenóttal egyidejűleg a következőket vethetjük: sárgarépa, hagyma. Ezzel a társítással védekezünk a sárgarépa és a hagymalégy ellen. Fejes saláta és hónapos retek együttese szintén egyidejűleg ültethető. Ebben a párosban a saláta elűzi a hónapos retek bolháit. Későbbiekben kiültethető a spenót közé a zeller és karfiol kettőse, vagy a fejes káposztáé és a zelleré, az utóbbi ugyanis elhárítja a káposztalégy hernyóit.

A spenót alkalmas talajtakarásra és zöld trágyázásra is, de ha már nagyon unjuk, akkor mustárt is vethetünk. Fontos viszont, hogy egyiket se hagyjuk elvirágozni, hanem előtte nyírjuk le és a levágott részeket hagyjuk a talajon. Ez a felületi komposztálás nyirkosan tartja a talajt, kevesebbet kell locsolni és jól hasznosuló, lebomló szerves anyagot biztosít helyben. Öntözéskor ne a növényt locsoljuk, hanem a talajtakarást, ezáltal elkerülhetjük a lisztharmattal történő fertőzést is.

Újabban sok irodalom foglalkozik különböző alakú, formájú fűszerkert kialakításával. Véleményünk szerint ezt csak akkor érdemes, ha más haszonnövények termesztésével nem akarunk foglalkozni. Ha azonban van hely konyhakert számára, akkor a fűszer- és gyógynövényekkel „fűszerezzük” az ágyásokat! A kapor például kiválóan segíti a sárgarépa kelését. A turbolya jót tesz a salátának, és megvéd a csigáktól. Az uborka, cukkini és édeskömény közé érdemes bazsalikomot, mert elősegíti a zárt kelést. Megfigyelések szerint a borsfű (borsika, csombord) távoltartja a babtól a levéltetveket. Ugyanilyen hatása van a borágónak, de ezenkívül odacsalogatja a beporzást végző rovarokat, aminek az egész kertben a hasznát vesszük. Paradicsom, de a rózsa mellé is ültessünk levendulát és nem lesz gondunk a levéltetvekkel. Szamóca szürkepenészes megbetegedése ellen védekezzünk hagyma és különösen fokhagyma ültetésével.

Egy dísznövény is lehet hasznos és egy haszonnövény is lehet dísze a kertünknek. Például a sarkantyúkás veteményes nem lesz tarackos, a pompás rézvirág (zinnia) pedig elűzi a levéltetveket. A gyümölcsfák tányérjába ültetett körömvirág, zsázsa, fodormenta és sarkantyúka levéltetű riasztó a foszfort a gyümölcsös talajában pedig a beléndek, csattanó maszlag és a macskagyökér köti meg.

Hagyj üzenetet