Többen a zimankó ellenére örülnek a hidegnek, mert kártevők – többek között a poloskák – jelentős pusztulását várják.  A szakemberekre viszont nem jellemző a hurráoptimizmus, így óvatosan nyilatkoznak a tartós mínuszok várható pozitív hatásairól. A mínusz 20 fok csak a korábbi enyhe telekhez képest szokatlan, amúgy átlagos magyar télnek felel meg. Mire számíthatunk, lesz-e újra poloska?

Túlélési tervek

Sajnos a legtöbb hazai növénykárosító valamilyen módon védekezik a kemény tél ellen, populációikban nagy ritkulásra nem számítanak. A spórák rendkívül ellenállók, a termőtestekben csak tavasszal indulnak fejlődésnek a fertőzéseket okozó aszkospórák. Az almalisztharmat micéliumai beljebb húzódnak a rügyek belsejébe a pikkelylevelek alá, ahol átvészelik a fagyokat. A levéltetvek, a gyapjaslepke, amerikai kukoricabogár tojás alakban telelnek, így védelmet nyújtanak a később kikelő lárváknak. Kifejlett rovar formájában telel át a körte-levélbolha. A lárvaként áttelelők közül a cserebogár pajorja télen a talajban lejjebb húzódik, az almamoly hernyója pedig gubót készít. A hazai kártevők közül az erdőszéli avarban telelő szárormányosok, a repceormányosok ritkulása remélhető, ezek a repce károsítói.

A cinege egy bábbal eteti a fiókáit

Szemléletes ábra az almamolyról és átteleléséről (Forrás: Brehm- Az állatok világa)

Az igazi rosszfiúk: poloskák

A poloskák behúzódnak mindenféle résekbe, ahol észre sem vesszük őket, nem valószínű, hogy a fagy különösebb hatással lenne rájuk. A petéik még mínusz 50 fokig is kibírják, mert nagyon alacsony a víztartalmuk. Ha ki is pusztulna a 99 százalékuk, a maradék 1 százalékból is felépül az állományuk. A nyári szárazság nagyobb pusztítást végez, mint a téli hideg. Egy cseh vizsgálat viszont megállapította, hogy 46 madárfajból 38 a fiókáit poloskákkal is etette. Ilyenek a mezei és házi veréb, szarka és a billegetők.  Ezektől a madaraktól számíthatunk némi segítségre ezek ellen a büdös rovarok ellen.

Ha ki is pusztulna a 99 százalékuk, a maradék 1 százalékból is felépül az állományuk. A nyári szárazság nagyobb pusztítást végez, mint a téli hideg.

Várható viszont, hogy a délről betelepülő kártevők mint a foltos szárnyú muslinca és a gyapottok bagolypille állományaiban komolyabb pusztulás fog bekövetkezni. Az előbbi a szőlőt és a bogyósgyümölcsűeket károsítja, utóbbi pedig a kukoricát.

A gyümölcsöket károsító darázspopulációk azért ritkulnak meg, mert a darázskirálynők egy-két rendkívüli hideg nap után elpusztulnak, ezenkívül a jelentős hőingadozást sem tolerálják.

Ha sérül, akkor minden sérül

Ugyanakkor a fagynak lehetnek a növényzetre nézve károsító hatása is. A belvízzel borított területeken a víz teljes mélységében megfagy, ezért a növények nem tudnak lélegezni. Ezeken a területeken nagymértékű vagy teljes pusztulás várható.

A vízzel telített talajok felső rétegei átfagynak, olvadás után éjszakai fagyok alkalmával a talaj felső rétegei felemelkednek. A kisebb növények gyökerei ezt a mozgást nem tudják lekövetni, ezért elszakadnak, ezt hívjuk felfagyásnak.

A gyapjas pajzstetű „hőszigetelése” (Forrás: biokontroll.hu)

2017-01-19