Időről időre a médiában reflektorfénybe kerül és így a köztudatba is egy-egy növény és annak  az egészégre gyakorolt számos, számtalan vagy inkább végtelen pozitív hatása. Az alternatív gyógyászat népszerűségére építkező üzleti életben ezt ügyesen ki is szokták használni. Gondoljunk csak az Aloe vera fölfutására. Egy idő után majd’ minden kozmetikai szer a kivonatát tartalmazta, de buzgóbbak üdítőben is ihatták, talán még most is. Most ugyanezt olvassuk a csírákról: rendkívüli vitamin és ásványi anyag források, könnyen felszívódnak, méregtelenítő, gyuladásgátló, rákos sejtek kialakulását gátló, antioxidáns hatásuk van. Vagy mégsem? De akkor mi? A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevele alapján tájékozódtunk.

Mi van a csírában?

Egy biztos: a magban benne kell, hogy legyen minden olyan tápanyag, amire később a csírából fejlődő növénynek szüksége lesz. Ha nincs lehetőség a növény kifejlődésére  – pl. régen hosszú tengeri utazás során – , akkor csíráztatás kézenfekvő megoldásként kínálkozott
a skorbut elleni küzdelemben. Ugyanakkor kutatásokkal kimutatták, hogy a szója és tehénbab csíra béta-karotin és C-vitamin tartalma magasabb, mint a babé.

A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el …

A legtöbb csírákkal kapcsolatos blogbejegyzéssel szemben joggal vethetjük föl, hogy nem szólnak a kockázatokról. Ugyanis vannak.  A táptalaj és előállítási technológia nemcsak a csíráknak hanem a kórokozóknak is kedvez. Ilyenek az E. coli és a szalmonella. Előbbi esetén 2-10 napon belül, utóbbinál 12-36 órán belül jelentkezhetnek a tünetek. Várandósoknak, 5 év alattiaknak és 60 év fölöttieknek nem ajánlott a csíra fogyasztás. Az egyes csírákban található glükozinolátok a pajzsmirigy működésére vannak káros hatással, azaz goitrogének. Ilyen anyagok a legtöbb zöldségben vannak, ha viszont megfőzzük azokat, csökken a mennyiségük. Ez már szemben áll a csírafogyasztás lényegével: nyersen! Pedig az MDOSZ nem ajánlja a csírák nyers fogyasztását.

A csírázó lenmag ciánglükozid tartalmú, ezért felnőttnek maximum 30-50g-ot szabad fogyasztania naponta. A lucerna csírájában mérgező az immunrendszer működését gátló kanavanin, ha a csíra bezöldül, akkor egy ártalmatlan aminosav lesz belőle. Erősen mérgező a paradicsom, paprika, padlizsán csírája. Fehérjék emésztését, értékesülését gátló anyagok, vagyis antinutritívek találhatók a legtöbb gabona és hüvelyes magjában illetve csírájában.

Várandósoknak, 5 év alattiaknak és 60 év fölöttieknek nem ajánlott a csíra fogyasztás.

Nem olcsó – 8000ft/kg-os az átlagára a csíráknak

„A csírák fogyasztásával kapcsolatos veszélyekre figyelmeztet egy közleményében a Health Canada. Felhívják a figyelmet arra, hogy a FAO és a WHO az étkezési csírákat – mikrobiológiai szennyezettségük alapján – a közepesen kockázatos növényi eredetű élelmiszerek csoportjába sorolta”- írja a TudatosVásárló.hu

Hogyan lehet a káros hatásokat kivédeni?
Gőzöléssel, forralással, főzéssel, sütéssel, a legtöbb káros hatás kivédhető, de ezek miatt a csírák elveszíthetik az értékes ásványianyag és vitamintartalmuk egy részét, ezért ezek beviteléhez fokozni kellene a fogyasztást. A 400,-Ft/50g-os, azaz 8000,-Ft/kg-os átlagár mellett viszont kifizetődőbb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani.

2017-01-12