Az iskolakerti oktatás

„A kert nagyszerű tanár. Türelemre és körültekintő éberségre tanít, szorgalomra és takarékosságra nevel,
de amit legfőképp belénk olt: az a teljes bizalom.” – Gertrude Jekyll (1843-1932), angol kerttervező

„Kevés hasznosabb gyerekjátékot tudok elképzelni, mint a kertben kijelölt apró parcellát, amelyben
megtanítjuk óvodás korú gyermekünket kertészkedni, növényt nevelni.” – Bálint György

Minden kert tervezésénél figyelembe kell venni a pedagógiai célokat, a tanulók érettségét és a kert ökológiai adottságait.

A kerti munkákat foglakozásonként blokkokba, vagy modulokba érdemes szervezni. Ez azt jelenti, hogy egyegy blokk önmagában teljes foglakoztatást biztosít az abban résztvevők számára. Egy kisebb munkakertet érdemes intenzív kertként tervezni.

Az egyes oktatási csoportok tevékenységét korosztályonként más-más célokkal, feladatokkal érdemes tervezni, mert a különböző korú gyermekek eltérő fizikai, és értelmi adottságokkal vesznek részt a foglalkozásokon. Az egyes osztályoknak, korosztályoknak a következő szempontokat figyelembe véve ajánlott tervezni a tevékenységeket:

Testi erő, érdeklődés, oktatási szempontok: pl. kisebbeknek az erő az adott munka elvégzéséhez még nincsen meg, kisebb eszközökkel dolgoznak, míg a nagyobbaknak lehet nehezebb fizikai munkát adni, nagyobb szerszámokkal

Tevékenységi súlypontok: vetéstől az aratásig, szedésig minden korosztálynak más az érdekes, például kisebbeknek a kártevő lepke bebábozódása, a hernyóselyem megfigyelése, vagy az aranyvessző barka kipattanásának figyelése vonzóbb tevékenység, mint az idősebbeknek; egy idősebb csapatnak pl. ökológiai kísérleteket lehet bemutatni, pl. olyan növények összeültetésével, amelyek egymást segítik, pl. tetveket űznek, vagy más szimbiózist valósítanak meg és ezek eredményességét lehet kiértékelni; vagy gyomkísérlet, egy kert elvadulásának egyes fázisainak követése, a megfelelő beavatkozási fázisok tervezésével