A nagyszüleim még földet műveltek, a szüleimnek volt kertjük, ahol maguknak termeltek, én már csak egy kis kertre vágyom, de mi lesz a következő generációval? Ők is átélhetik még az aratás élményét testközelből? Megismerhetik még a gabonák ezerszínű világát?
Egy év alatt sok minden történhet, mi végigkövettük mi történik egy gabonaföldön. Ezek a képsorok jól bemutatják a kicsiknek is a gabonaföldek világát, sajnos ilyen környezettel ma már kevesen találkoznak.

Akkor derül ki, hogy egy növény mennyire fontos, amikor nem kapunk belőle eleget. Így volt ez a gabonafélékkel is, amit mindenféle vad növénnyel próbáltak elődeink a háborús időkben pótolni. Jól jött például az 1863-ban bekövetkezett éhínség idején az őrölt fakéreg (nem a szokásos fahéj!) és makk mellett a vadon élő kákakása és harmatkása vagy a gyékényböngyöle. A sulyom a tündérrózsa-hínár tagja, nálunk sokfelé „vízigesztenyének” nevezték, csemege volt, ínséges időkben pedig szükség-eledelként fogyasztották. Nem csoda, hogy mi még nem is hallottunk ezekről a kenyérpótlókról! Milyen egyszerű, hogy számunkra mindig rendelkezésre állnak a különféle lisztek és kenyerek!

A vetéskép kialakítása

Jó aratáshoz jó vetés kell

Bemutatókertnél jól kivitelezhető a sorok kijelölése, egymás mellé akár többféle gabona is kerülhet: mi rozst, zabot, búzát, árpát és tritikálét vetettünk 4-5 soronként. Már itt a legelején be lehet vonni a kisebbeket is, biztosan élvezni fogják ezt a munkát is! Ügyeljünk arra, hogy mi volt a gabona előtt a földben, igényli a tápanyagban gazdag talajt és a talajpihentetést. Természetesen ennek nagy terméshozamnál van jelentősége, de jó ha ezáltal is megismerjük a legnépszerűbb gabonanövényünket.

Ősszel itt az ideje újra vetni, akár most is belekezdhetünk saját földünk gondozásába, ha van egy elég nagy parcellánk a kertben! Búza helyett ha biztosra akarunk menni, akkor árpával próbálkozzunk, mert az sokkal ellenállóbb!

Csoportverseny

A különböző fajtákat lehet versenyeztetni is, mindegyik máshogy indul neki a növekedésnek. Többször is ki lehet menni a csoporttal megnézni mekkorák a növényeink, beszélhetünk róla miért nő jobban az egyik és miért kevésbé a másik. Van amelyik kényesebb és igényesebb, nálunk a zab nagyon nehezen indult el, sokáig szinte semmi sem látszott. Egy ilyen kertben az elején érdemes megkapálni, kigazolni a sorokat. A termőföldeken ez sem egy jellemző tevékenység, de néhány alkalom után a hasznos növények túlnövik a károsakat, és már nem lesz erre szükség.

Melyik nő magasabbra?- Gabonaültetvény a Nádland tanösvényen

Már zöld állapotában felhasználható

Zölden is szerethetően

Ilyen állapotba körül-belül június közepére jutott el a növény, már egészen kifejlett a formája, csak éppen még nem érett és aranysárga színű. Ekkor már fel lehet használni kollázshoz, növénykoszorúhoz és más foglalkozásokra. A kalászok és termések különbségei ilyenkorra már szintén előjönnek, egy órai tanulmányozásra kiválóan megfelel. Ha egy kicsit osztunk, szorzunk láthatjuk, hogy a zab hozama sokkal kevesebb és jobban tudatosíthatjuk a gyerekekben, miért kerül annyiba a zabkeksz és melyik növény termesztése éri meg a legjobban. Természetesen a bolti termékek árát más is megszabja, de az arányok ezen felül szembeötlőek.

Hagyományokra építve

Mivel a kombájn ilyen kicsi területen nem jöhet szóba, elő lehet venni a régi jól bevált módszereket és a sarlót! A legegyszerűbb, ha a gyerekek ebben a szakaszban csak mint megfigyelő vesznek részt. A gabonákat már lehet nézegetni, vizsgálni és felhasználni, szemezgetni. Ha szerencsénk van és találunk valahol kézimalmot, akkor akár saját magunk meg is őrölhetjük a magokat. Egyébként csak zárt helyen tároljuk, ott is csak rövidebb ideig. Óvni kell a nedvességtől és a kártevőktől, nem hiába már a kezdetektől speciális silókban tárolták a gabonaféléket. Budapesten többek között a Malom Udvarban is vannak ilyen silók, itt forgatásos rendszerrel oldották a meg a termény megóvását. Egy szerkezet folyamatosan áramoltatta fentről le és lentről felfelé a magokat, hogy ne poshadjon be az alapanyag a felhasználásig.

Aratás- szigorúan felnőtt felügyelettel!

Ne felejtsünk el szántani sem!

Végül, de nem utolsó sorban

Rögtön az aratás után érdemes „felszántanunk” a területet, hogy később is jó állapotban maradjon. A szántatlanul maradt tarló – időjárástól és a talaj kötöttségétől függően – néhány nap leforgása alatt a víztartalmának 70-80 %-át elveszti! Mi rotációs kapával álltunk neki újra megművelni a területet, ilyen eszközöket gépkölcsönzőből tudunk bérelni annyi időre, amennyire szükség van. Ezt szabad kézzel, ásással ne végezzük, a tarló éles és viszonylag fáradságos kétkezi munka.

A magokat ha összegyűjtjük, újra kialakíthatjuk a szántóföldünket, de mást is vethetünk utána. Ha meg tudtuk őrölni a magokat, egy közös kenyérsütést ne hagyjunk ki!