Elmúlt héten hozta nyilvánosságra Hegedűs Gábor a Földművelésügyi Minisztérium szakreferense , hogy kidolgozás alatt van egy városi agrárstratégia, egy szakpolitikai program, amelynek célja agrártevékenységek bátorítása a városokban. Szó esett az iskolakertekről is.
Fotó: Pelsőczy Csaba/FM
„…az FM két területet emelt ki, amelyek a jövőben támogatást fognak élvezni: a közösségi kertek és az iskolakertek.”
Egy rövid helyzetfeltárásról szóló dián 17 városi kerttevékenység közül az FM két területet emelt ki, amelyek a jövőben támogatást fognak élvezni: a közösségi kertek és az iskolakertek. A tervek szerint 2017-ben „bázis iskolakertek” kialakításában fog részt venni az FM, 2018-ban pedig infrastrukturális beruházások, azaz iskolakertek, közösségi kertek létesítésének támogatását tervezik.
Ezt követően több előadó a hazai és külföldi közösségi, iskolakerti programokat, hálózatokat ismertette.
Forrás: Hegedűs Gábor/FM
Elsőként Karcag város alpolgármestere, Kovács Szilvia számolt be a „Legszebb konyhakertek” programról, amelynek ő az igazgatója. Megtudhattuk, hogy a programban a résztvevők fele városi, a közösségi kertek nevezésének száma évről évre szinte duplájára nő. A versenyen résztvevők fele Óvoda, 20%-a pedig valamilyen iskola, a többi önkormányzati, civil szervezet vagy lakóközösség. Az egyéni kertművelők részvételi aránya 30 éves életkor alatt viszont mindösszesen csak 20%, ugyanakkor a közösségi kertek életkori megoszlása ennek a tükörképe, mert az abban résztvevők 80%-a 30 év alatti.
A következő előadó egy 11 európai városból álló, spanyol vezetésű hálózatot ismertetett, melynek célja helyi városi élelmiszer stratégia megújítása. A programba óvodákat és iskolákat is bevontak részben ismeretterjesztési céllal, részben pedig, hogy a gyermekeket bevonják helyi élelmiszerek előállításába és eladásába.
2005-ben alapítottak fiatal építészek, városkutatók, civilek egy független építészeti kulturális intézetet. A Kortárs Építészeti Központ előadójától megtudtuk, hogy 2010 óta foglalkoznak közösségi kertek magyarországi meghonosításával főleg budapesti sikerekkel.
„A versenyen résztvevők fele Óvoda, 20%-a pedig valamilyen iskola, a többi önkormányzati, civil szervezet vagy lakóközösség. Az egyéni kertművelők részvételi aránya 30 éves életkor alatt viszont mindösszesen csak 20%, ugyanakkor a közösségi kertek életkori megoszlása ennek a tükörképe, mert az abban résztvevők 80%-a 30 év alatti. „
Loncsár Krisztina a Miniszterelnökség Program és projektfelügyeleti Főosztályának előadója arról beszélt, hogy az EU-s fejlesztési programok mit, miért és hogyan ösztönöznek. A TOP-7.1.1-16 támogatja a helyi közösségszervezés és helyi kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztését. Ebben inkább civil szervezetek pályázhatnak. TOP-6.9.2 – 16 a helyi identitás és kohézió erősítését támogató program. Jó hír, hogy több bemutató és oktatási programot támogatnak, igaz, hogy inkább a felsőoktatásban.
Az Iskolakertekért Alapítvány előadója, Pauliczky Nóra beszámolójából megtudtuk, hogy már több mint 110-en csatlakoztak a hálózatukhoz. Ezen kertek több mint egy negyede nagyobb 500m2-mnél. Az utóbbi években történt dinamikus fejlődést szemléltette egy diagram, melyből kiderült, hogy az összes iskolakert több mint 80 %-a 2010 után létesült.
A konferencián a támogatói bázisba tartozó gazdasági szereplők között ott volt a Nádland Kft. is. Az iskolakerti és tanösvény eszközök fejlesztője szerint tapasztalatai alapján sikeres tud lenni a kis és középvállalkozások direkt megkeresésére is támaszkodó iskolakert finanszírozás, valamint nagyvállalatok is társadalmi felelősségvállalás keretében is szoktak hasonló projekteket támogatni. A fejlesztő szerint a pedagógusok leterheltsége miatt növekvő igény van a minőségi, infrastrukturálisan fejlettebb kertek iránt főleg fenntarthatósági szempontokból.
„Az utóbbi években történt dinamikus fejlődést szemléltette egy diagram, melyből kiderült, hogy az összes iskolakert több mint 80 %-a 2010 után létesült. „
2017-02-02
Hagyj üzenetet