Ha az iskolakertben a metszésről tanítunk, a lexikális ismeretek száraz gyarapítása helyett lehetőségünk nyílik látványos bemutatók tartására. Tapasztalt eredmény ugyanis önmagáért beszél.

Miután megismerkedtünk az alapfogalmakkal (fák, cserjék, félcserjék, gyökér, törzs, korona, koronarészek, koronaformák, rügyalakulások), valamint már matematikában is ismerjük a törtszámokat – legalább az egyharmadot, kétharmadot – és az egyenes arányosság elvét, akkor jöhet némi gyakorlat.  Ha lehetőségünk van azonos fajokon gyakorolni, akkor hagyjunk magára egy-egy fát, cserjét, majd a többin végezzük el a metszést. A metszést végezze inkább felnőtt, mert a metszőszerszámok (hely hiányában nem részletezem) balesetveszélyesek lehetnek.

A metszés típusai első ábra: rügymetszés, második ábra: ággyűrűre metszés, harmadik ábra: elhalt ágak eltávolítása, negyedik ábra: beteg hajtások eltávolítása (Forrás: Peter Himmelhuber- Gyümölcsfák metszése)

A visszametszés mértéke és hatása a hajtás- és vesszőnövekedésre (Forrás: Czáka Sarolta és Valló László- A metszés ábécéje)

Mikor metszünk?

A metszés ábécéje című könyv szerint a kertészkedő még néhány hónapra sem akaszthatja szögre az ollóját, mert minden évszakban lesz vele dolga.

A legtöbb fa és bokor fásmetszésére legalkalmasabb a késő téli, kora tavaszi időszak rügyfakakadás előtt, amikor még nem kezdtük el a lemosó permetezést. A fenyőkből nevelt élősövény metszése április közepére esik. A füge hajtások visszacsípése nyár derekán a fásodást serkenti, ezzel az elfagyás ellen védekezünk. A már említett málna termővesszőit a szüret után vágjuk vissza, de az új sarjait tenyészidőben ritkítjuk. A mogyoró korán fakad, ezért – hogy a virágrügyekben ne tegyünk kárt – ősszel metsszük. A kevésbé fagyérzékeny ribiszkét és köszmétét szintén metszhetjük ősszel lombhullás után.

A legnagyobb alakgazdagságú gyümölcsfajunkon, az almán lehet gyakorolni az összes koronaforma kialakítását. Az almatermésűek csoportjába tartozó birs és naspolya termése a csúcsrügyből képződő rövid hajtásokon képződik. Ha visszametsszük a vesszőket, akkor az éves termést is eltávolítjuk.

Első ábra: ha túl magasan metszünk a szem fölött a csonkot kórokozók támadhatják meg, második ábra: ha túl közel metszünk a rügyhöz megsérülhet, harmadik ábra: a helyes metszés kissé ferdén (Forrás: Peter Himmelhuber- Gyümölcsfák metszése)

A mesterséges koronaformák hagyományos változatai, első ábra: Sudaras korona, második ábra: Gömbkorona változatok, harmadik ábra: Katlankorona,  negyedik ábra:Vázakorona, ötödik ábra: Zárt felületű korona (Forrás: Czáka Sarolta és Valló László- A metszés ábécéje)

Csonthéjasok

A csonthéjasok közül a cseresznyefának nincs feltétlenül szüksége a metszésre, de lehet a koronát szellősíteni virágzás vagy szüret után. Az erős növekedésű alanyra oltott fákat nem lehet metszéssel kisméretűvé alakítani. A meggy a cseresznyénél alacsonyabbra nő, és általában lehajló ágakat hoz. Az alkalmankénti ritkítás hasznos, ilyenkor az erősen lehajló, felkopaszodott ostorhajtásokat kell rövidebbre vágni. A kajszibarackról azt tartják, hogy a legéletképesebb korona magára hagyottan, metszés nélkül alakul, ezért rendszeres metszés a ritkításból fog állni és csak 5-6 év után válik szükségessé. A leginkább „metszésigényes” gyümölcsfajunk az őszibarack. Szálvesszős metszésének a lényege, hogy kiválasztjuk a legerőteljesebb teljes termővesszőket, ezeket metszetlenül hagyjuk, a többit tőből eltávolítjuk. A metszési sebeket kezelni kell, mert az őszibarack érzékeny az ágpusztulást okozó gombákra és baktériumokra.

Mandula, dió és gesztenye

A héjasgyümölcsűek közül a mogyorót már említettük. A mandula termőegyensúlyának a fenntartásához mérsékelt beavatkozásra van szükség, a kifejlett rövid termővesszőket, termőnyársakat ne metsszük vissza. A dió alakítása során a nagy ágakat csak ősszel, a termés betakarítása után vágjuk, amikor a nedvkeringés kezd megszűnni, és a sebhely a tél beálltáig beforr. A gesztenye a dióhoz hasonlóan érzékeny, az alakító metszést nehezen viseli.

A legrégebben termesztett kultúrnövényünk a szőlő jól kezelhető, gondozható. Termesztési kultúrája viszont olyan változatos, hogy erről egy külön bejegyzésben fogunk később írni.

Különleges forma kialakítása cseresznyénél: a legyező (Forrás: Peter Himmelhuber- Gyümölcsfák metszése)

A őszibarack koronájának metszése (Forrás: Czáka Sarolta és Valló László- A metszés ábécéje)

2016-12-01