Hazai kertekben is termeszthető fűszerek

A hazai első füveskönyv szerzője Méliusz Juhász Péter református író, hitvitázó, prédikátor. Az általa összeállított Herbárium 1572-ben született, és bár ebben a korban még nem létezett tudományos besorolás, Magyar László András orvostörténész, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgató helyettese szerint a XVI. századi füveskönyvek legalább háromnegyed része kisebb módosításokkal ma is megállja a helyét.

Magaságyás- a vegyes kultúrában a növények is jobban érzik magukat (kép forrása: balintgyorgy.hu)

Növénybesorolás hasznosság alapján

A múltban a növényeket praktikus okokból csupán kétféle csoportba sorolták aszerint, hogy hasznosak-e, vagy sem. A haszonnövények közé tartoztak az étkezési szempontból fontos zöldségek és gyümölcsök, a gabonák, a rostnövények és természetesen a fűszerek, régies nevükön a füvek. Napjainkban újra reneszánszukat élik a saját termesztésű fűszerek. Kis helyigényük, bárki számára könnyen elsajátítható gondozásuk miatt kert híján akár az erkélyen, vagy az iskola, óvoda ablakpárkányán is belefoghatunk termesztésükbe.

A fűszerek nem csak a konyhánknak, kertünknek is ízt adnak

 Régi típusú vidéki kertekben mindig is szokás volt a zöldségeket, gyógy-és fűszernövényeket, virágokat tarkabarka összevisszaságban, vegyesen ültetni. A jellegzetes aromájú fűszernövények a szomszédságukban növekedő zöldségek ízét is kedvezően befolyásolhatják. Próbáljuk ki, hogy a hónapos retek mellé zsályát ültetünk, vagy azt, hogy a sárgarépa közé kaprot vetünk. Az intenzívebb íz mellett még egy hasznot bezsebelhetünk ebből a bájos összevisszaságból: a fűszernövények természetes módon távol tartják zöldségeinktől a kártevőket, így csökkenthetjük, vagy akár teljesen el is hagyhatjuk a vegyszeres növényvédelmet.

Az igazi nagyágyúk: petrezselyem, bazsalikom és metélőhagyma. Mindegyiket viszonylag egyszerű nevelni: a bazsalikomnak kicsit több víz és napfény kell, de a petrezselyem például nagyon enyhe teleken zölden áttelelhet!

Mediterrán gyökerek

 Fűszernövényeink nagy része a Földközi tenger térségéből származik. A mediterrán konyha ínycsiklandozó fogásai elképzelhetetlenek nélkülük. Azonban vannak olyan fűszerink, amik távolabbi vidékekről származnak. Érdekesség, hogy az „olasz fűszerként” aposztrofált bazsalikom őshazája Elő-Ázsia, és a tárkony szintén erről a földrészről érkezett hozzánk. A friss tejfölös túró kihagyhatatlan társa, a metélőhagyma, vagy snidling Észak-Európából származik, de ma már számos hazai kiskertben őshonosként éli életét.

 A 12 ász

 Az alábbiakban összegyűjtöttük azt a tizenkét fűszernövényt, ami semmiképpen nem hiányozhat kertünkből, és kert híján ablakpárkányon, vagy az erkélyen is kitűnően érzik magukat. Iskola- vagy óvodakertekbe is kitűnő választás, hisz számos foglakozás kapcsolható hozzájuk.

Lássuk őket! Bazsalikom, kapor, metélőhagyma, tárkony, kömény, borsfű, zsálya, rozmaring, menta, majoránna, kakukkfű, petrezselyem.

Érdemes saját vetéssel próbálkozni, vagy megbízható hazai kertészettől beszerezni a növényeket, a nagyáruházak polcain sorakozó fűszernövények ugyanis legtöbbször nem alkalmasak a kiültetésre. Próbálkozzunk, kísérletezzünk bátran új, eddig még nem próbált növényekkel is, hisz a frissen szedett fűszer illatával, aromájával semmi nem veszi fel a versenyt.

A vetést sokféle módon lehet gyakorolni. Többféle maggal ismertessük meg a gyerekeket, így láthatják hogy minden növénynek más a magja és az ültetési távolsága is.

KÖVETKEZŐ CIKKÜNKBEN!

A következő bejegyzésünkben a fűszerek beltartalmával és felhasználásával foglalkozunk majd. Nem maradhatnak ki az igazi különlegességek sem, igyekszünk ebben a nagyon népszerű témában is újdonságot hozni a konyhaasztalra!