Nehezen tudnánk elképzelni, hogy mihez kezdenénk akkor, ha nem lehetne friss spanyol vagy marokkói import zöldségért, gyümölcsért elugrani a legközelebbi boltba, hogy télen ne csak krumplit együnk vagy kenyeret szalonnával. De gondoljunk csak bele, hogy hová lennénk a júliusi-augusztusi hőségben, ha nem lenne hűtőszekrényünk, fagyasztónk, vagy villanyáramunk, amivel  működtessük ezeket! Lehetetlen? Megállna az élet? Pedig nem állt meg kétszáz évvel ezelőtt sem, amikor mindezek még nem léteztek. Igaz, hogy jeget csak indokolt esetben lehetett kapni, például, ha bába vagy az orvos írta elő, akkor is a kisbíróhoz kellett menni kulcsért. Hogy is volt?

Iskolakertben a mindenre kapható kalandvágyó gyerekeknek könnyebb azt mondani, fogjunk ásót és csináljunk a répának vermet, mint elmesélni, hogy is tároltak az öregek régen. Most mégis az utóbbit választom, azzal a reménnyel, hogy sokan ásót fognak és kipróbálják a jól bevált fogásokat.

Földön vagy föld alatt

Kialakíthatunk a föld felszíne felett tároló rakást, ami egy ideiglenes, egyszer használatos „építmény”. Körülbelül 2-3 méter széles és 1,5 méter magas, hossza tetszőleges. Az így létrehozott kupacot prizmának nevezzük. Fontos a jó vízelvezetés és a szellőzés, ezért legyen mellette vizes árok és a közepén egy szellőző csatorna, ha nagyon hosszú, pl. 10 méternél hosszabb, akkor függőleges kürtőket is tegyünk bele. A benne tárolt zöldséget (például káposzta, kelkáposzta, karalábé, brokkoli) szalmával bélelve vagy nyirkos homokkal középen helyezzünk el. Erre tegyünk szalmát és földet több rétegben szendvicsszerűen, felül újra földdel fedjük be. Érdemes egy hosszú hőmérőt is beleszúrni, mert azzal ellenőrizhetjük a folyamatokat. A romlott zöldség bomlása hőtermeléssel jár. Persze nem ez a célunk.

Egy kis kertet kerteltem,
benne vermet vermeltem
répát, retket termeltem.

Répa, retek megérett
piros héja , de fénylett
ki megette – de szép lett.

Tamkó Sirató Károly: Egy kis kertet

A vermelés vonala

Káposzta tárolása prizmában

Kicsit biztosabbra mehetünk egy földfelszín alatti verem készítésével, mert meleg őszi vagy kora tavaszi napokon nem melegszik fel. Fontos hogy a talajvíz ne legyen magasan, ugyanis a vermet le kell ásni 50-60cm-re. Szélessége legyen 1m, a hossza szintén tetszőleges. Az így kialakított árokban tárolhatunk rétegző közeggel vagy anélkül. Rétegző közegnek használjunk itt is nyirkos homokot, felül földet, de ha el kívánjuk hagyni, akkor a zöldségre 20-30cm vastag szalmát tegyünk, rá pedig 20-30cm vastag föld réteget. Ezzel a módszerrel sikerrel tárolhatjuk a gyökérzöldségeket (sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zeller, téli retek). Sárgarépánál ne használjunk szalmát, hogy megóvjuk fusarium fertőzéstől!

A répa előkészítése a föld alatti veremhez

Burgonya tárolása föld alatti veremben

Gyümölcsöt a pincébe, ne csak krumplit

A húsos termésű gyümölcsökkel több gondunk van, mint a gyökérzöldségekkel, ezért télen vagy nem jutunk hozzá, vagy csak nagyon borsos áron. Tároljunk ládában Golden, Starking, Idared almát, körtéből pedig Vilmost, Clapp kedveltjét. Lényeges szempont a jó szellőzés. Optimális hőmérséklet a 0+2 °C. A körtét tehetjük árpaszemek közé, a szőlőt pedig függeszthetjük fejjel lefelé, hogy a szemek a lehető legkevésbé érintkezzenek. Vigyázzunk, hogy a viaszos bevonat is rajta maradjon. Ha a pincében szalmát használunk (például krumplinál) tároláshoz, akkor azt időnként cseréljük!

Tárolni a hideget

 Az előzőekben tárgyalt módszerek előnye az alacsony hőmérsékleten történő tárolás nagy mennyiségben és hosszabb időre, mint hűtőszekrényben. Ha viszont kitavaszodik a vermet és a prizmát is felszámoljuk. A hűtést viszont lehetett régen folytatni másképp máshol. Sopron a városi számadáskönyvek szerint már 1749 óta adott el jeget. Ehhez egy körte formájú vermet alakítottak ki a Szent Mihály domb oldalában, belsejét kövekkel burkolták, náddal és szalmával bélelték. A jeget pedig egyszerűen a Fertő tóról hozták szekéren, pontosabban nem is volt egyszerű, mert fejszékkel, csákánnyal fűrészekkel kellett fejteni, csáklyával horgas rudakkal kiemelni. Felhasználták italok, húsok hűtésére és orvoslásra például gyulladásos betegségek gyógyítására. Hogy a tömbök ne fagyjanak egybe, szalmával rétegezték.

Jégtároló házikó (amerikai példa)