Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás időszakát jelezi, ami az eljövetelben teljesedik ki.

December 25-ét, Karácsonyt időszámításunk szerint 325-ben nyilvánította a keresztény egyház hivatalosan Jézus Krisztus születésnapjává a niceai zsinaton. Mivel a bibliai beszámolók nem említenek napokat, az időpont meghatározásban inkább az uralkodó kulturális, társadalmi tényezők játszottak szerepet. Advent és Karácsony idején használt örökzöldek, koszorú vagy fagyöngy ezidőben már hagyományosan előforduló ünnepi díszítések voltak.

A karácsonyfa állítás szokása Magyarországon, akárcsak Európa más területein, német hatásra terjedt el a városi lakosság körében a XIX. században. Ez a szokás túlélte a történelem viharait, ma már nem csak az ajándékon, hanem valamilyen fenyőfa vásárláson is gondolkodunk. A környezettudatos szemléletmód miatt sokakban felmerült már a kérdés, hogy mennyi kárt okozunk a természetnek ennyi fa kivágásával?  Nos, csak annyit, amennyit okoz egy intenzív kukorica vagy búza termesztés, ugyanis kivágás után indul az újratelepítés. A karácsonyfa szezonális jellegű, de nagy piaca van a tetszetős, jól fejlett fácskáknak. Külföldön a nordmann és a jegenyefenyő nagyon keresett, hazánkban a lucból vásárolnak többet.

A közönséges jegenyefenyő (Forrás:Owen Johnson: Európa Fái)

Lucfenyők (Forrás:Owen Johnson: Európa Fái)

A fenyőfa termesztése

A fenyőmagot fóliasátorban kell elvetni lehetőleg savanyú talajba. 2-3 év után lehet kiültetni körülbelül 120cm-re egymástól. Szaporíthatunk dugványról is homokkal és tőzeggel kevert földben.  A február közepétől vágott 10-15cm-es félfás dugványok nyár végére meggyökeresednek. Ha biztosra akarunk menni, használjunk hozzá gyökerezés serkentő hormonkészítményt és gombaölőszerrel védekezzünk a nemkívánt barnulás ellen.

.

Melyek a legnépszerűbb karácsfa fenyők?

Magyarországon a legkedveltebb karácsonyfa a közönséges luc. Tűlevelei rövidek, 15-25mm hosszúak, fűszeres, édes illatúak, ugyanakkor a beltéren beállított fenyők közül a leghamarabb ez hullatja el a leveleit. Ez utóbbi ellen vízbe állítással lehet védekezni. Ha nem vágják ki, termete meghaladhatja az 50m-t. Az iparban kedvelt papírfa és épületfa.

Az ezüstfenyő szintén luc, de levelei erősebbek, szúrósak, fehéres csíkoktól élénken ezüstöskékek. Természetes előfordulása ritka, jóval alacsonyabb a közönséges lucnál, kb. 28m-ig növő faj.

A közönséges jegenyefenyő kevésbé hullatja a leveleit, melyek ugyanakkor nem is olyan illatosak. A tűlevelek 2-3cm-esek, a termő hajtásokon jellegzetesen a hajtás fölé görbülnek, csúcsaik lekerekítettek vagy kicsípettek.

A kaukázusi jegenyefenyőt hívják még nordmann fenyőnek, tévesen pedig normandnak vagy normannak is, pedig semmi köze a normannokhoz vagy a róluk elnevezett Normandiához. Karácsonyfaként a magasabb ár kategóriába tartozik, mert levelei az ünnepek alatt nem hullanak le. Felismerhető a levélfonákon jól kivehető légzőnyíláscsíkokról.

Égig érő fák és Matuzsálemek

Fenyőkről szólva érdekességképpen megemlítünk néhány igazi rekordert. A legnagyobb fatérfogatot (eddig 1487 m3-t) az óriás mamutfenyő adja, a legmagasabb a Big Bennél vagy a New York-i Szabadságszobornál is nagyobb örökzöld mamutfenyő már meghaladja a 115m-t, a legidősebb fa tekintetében sok eltérő adattal rendelkezünk, de a legmegbízhatóbb a mintavétel alapján megvizsgált 4 840 évnél is idősebb kelet-kaliforniai szálkásfenyő.

Jegenyefenyők, Nyugat-Ázsia (Forrás:Owen Johnson: Európa Fái)

Lucfenyők.Amerika (Forrás:Owen Johnson: Európa Fái)

2016-12-15