„Szagos müge, lisztmamonya, macskagyökér, tyúkturbolya, kutyabengevakarék, mindegyikből tíz marék!”- hangzik az emlékezetes mondat a Lúdas Matyi rajzfilmben mikor a magát orvosnak kiadó Matyi „tyótyfű” gyüjtésre szólítja Döbrögi embereit.  Rendkívül szórakoztató jelenetben elhangzó növények közül többet be is lehet azonosítani. Nem meglepő, hogy a rajzfilm alapját adó elébeszélő költeményt ugyanaz a Fazekas Mihály írta, aki Diószegi Sámuellel 1807-ben jelentette meg a Magyar Füvész Könyvet. Linné rendszerét vette alapul és a népszerűsítés igényét a tudomány szempontjaival igyekezett összeegyeztetni. Sikerült is fölkelteni az érdeklődést a magyarországi növényvilág iránt. Hatása a reformkorban igen nagy volt.

A március 15.-i nemzeti ünnepünk közeledtével hírlevelünkben összegyűjtöttünk egy csokor olyan növényt, amelyek nemcsak őshonosak nálunk, hanem az egész világon csak Magyarországon van élőhelyük. Az ilyen fajokat endemikusnak nevezzük, szubendemikusnak pedig azokat, amelyek elterjedése szintén korlátozott, de nagyobb területet pl. Erdélyt is érinti.

Érdemes ezeket az élőhelyükön felkeresni. A Duna- Dráva Nemzeti Park is tervez például bazsarózsa túrát áprilisi virágzásakor.

Bánáti bazsarózsa

A bánáti bazsarózsa vagy bánsági bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) növényritkaság, egyik legfontosabb élőhelye a Baranya megyei Zengő, innen ered a mecseki bazsarózsa elnevezés is.

A debreceni torma (Armoracia macrocarpa) a Pannon-alföld és a Duna-táj endemikus (bennszülött) növények sorába tartozik. Termetében és megjelenésében egyaránt hasonló, ártereken, vízpartokon, nedves réteken, árokszéleken elvadultan is élő kelet-mediterrán elterjedésű közönséges torma (Armoracia rusticana) közeli rokona, de annak termései gömbösek, kisebbek és rekeszenként csak 4–6 magvúak. Függőleges, elágazó gyöktörzséért régóta termesztett és nagyra becsült fűszernövény, de emellett gyógynövény is. Mindkét tormafaj levelei nagyok és változatosak; lehetnek tojásdad alakúak, lándzsásak vagy szárnyasan szeldeltek. Szikesedő mocsarak szegélyén, ártereken, mocsárréteken tenyészik, májustól júliusig virágozhat.

Értékes fűszer is: Debreceni torma

Sas- hegyi lakó: Magyar gorgolya

A magyar gurgolya (Seseli leucospermum) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növényfaj

Csak Magyarországon fordul elő, élőhelyeinek száma kevés, de ott a faj tömeges. Budapesten nagyobb állománya fordul elő a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen, ahol a déli oldalon elterülő nyílt dolomitsziklagyep jellemző karakterfaja. Fokozottan védett, eszmei értéke: 100 000 Ft

A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub 1967) a selyemkórófélék (Asclepiadaceae) családjába tartozó. Csak a Budai-hegységben és a Villányi-hegységben fordul elő. Nevét a neki tulajdonított méregellenes hatásról kapta.

A magyar mézpázsit (Puccinellia pannonica), a perjevirágúak rendjéhez tartozó, mára kipusztult endemikus magyar növényfaj volt.

Élőhelyeként a mai Kispest helyén lévő egykori szikes rétek szolgáltak. Bennszülött faj volt, világállománya hazánk kis területére korlátozódott. Mindössze néhány termőhelye volt Budapest környékén. A ritkasága miatti nagymérvű herbáriumi gyűjtések, illetve az 1900-as évek közepére kiterjedő építkezések miatt kipusztult. Kihalt fajjá az elmúlt ötven évben történő hiábavaló keresése után nyilvánították. Kihalásával a világ flórája is szegényebb lett.

Méreg ellen jó: Magyar méreggyilok

Igazi pusztai: Sziki sóvirág

A sziki sóvirág (Limonium gmelinii) az ürmös szikes puszták jellegzetes nyárvégi növénye, elsősorban a Tiszántúlon jellegzetes. A Hortobágy pusztáit ősszel lilára színezi tömeges virágzásával. Júliustól szeptemberig virágzik, évelő.

Kormos István meséjéből ismert piszén pisze kölyökmackó, Vackor neve vadkörtét jelent. A magyar vadkörte (Pyrus magyarica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és almaformák (Maloideae) alcsaládjába tartozó faj. Kizárólag Magyarországon előforduló endemikus faj. Első felfedezett példányai mára kipusztultak, jelenleg termőkorú példányai a Pilisben és a Visegrádi-hegységben már csak Pomáz és Pilisszentkereszt határában ismertek. Az utóbbi néhány évben a Dél-Börzsöny több pontján is felfedezték.

A magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) a nősziromfélék családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett, lágy szárú, évelő, ritka endemikus növényalfaj. Néhány éve teljesen kipusztultnak hitték, de a Sóstói erdőben a 2003 után többször is látták. A rendszerváltás után nyomott magyar forint húszforintos pénzérméjének hátoldalát díszíti.

A nagy túlélő: Magyar nőszirom

Pilisi len

A pilisi len, pilisszentiváni len vagy dolomitlen (Linum dolomiticum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. Egy Pilisszentiván környéki, fokozottan védett növényfaj. Feltalálási helyén, a Budai Tájvédelmi Körzet Szénás-hegycsoportjában kb. 10 hektáron mintegy 1000 példány él a növényből. Az állomány stabilnak tekinthető.

A szentendrei rózsa (Rosa sancti-andreae) a rózsavirágúak rendjébe, azon belül a rózsafélék családjába tartozó, csak Magyarországon előforduló, endemikus növényfaj, védett kultúrreliktum. 1920-ban egy építkezés során Trautmann Róbert statikusnak feltűnt egy különleges rózsabokor, amelyről mintát küldött Dégen Árpád rózsaszakértő botanikusnak vizsgálatra. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy egy új, eddig ismeretlen fajról van szó.

Különös történet: Szentendrei rózsa

Veszélyben: Tornai vértő

Az Aggteleki Nemzeti Park kiemelkedő értéke a tornai vértő (Onosma tornensis), mely kizárólag a Gömör–Tornai-karszt néhány pontján fordul elő. Ennek az észak-kárpáti bennszülött növényfajnak a teljes világállománya kizárólag a Tornai-várhegyen és az Alsó-hegy déli lejtőjén, a sziklagyep- és karsztbokorerdőfoltok alkotta mozaik nyíltabb részein találhatóak. Veszélyeztetettsége és ritkasága miatt szerepel a világ féltve őrzött növényfajait összefoglaló vörös listán, melynek állományait napjainkban sajnos a kopár fásítások idején betelepített feketefenyő és bálványfa terjedése veszélyezteti.

KÖVETKEZŐ CIKKÜNKBEN!

Következő blogbejegyzésünkben vizesek leszünk  Víz Világnapját köszöntve! Szó lesz arról is, mitől ökoiskola vagy éppen madárbarát egy iskola, és milyen előnyökkel járnak ezek a tisztségek. Csütörtökön jelentkezünk!